Csalogány - Sumer Az emberiség múltja-jelene-jövője egy könyvben Orosz Zsolt tollából
Az annunaki óriások (azok, akik az égből alászálltak) földi jelenléte komoly zavart kelt a modernkori történészek gondolkodásában.
Az istenek földi élete komoly zavart kelt a vallásos gondolkodásban.
A sumer nép kozmológiai ismerete komoly zavart kelt a modern tudósok körében.
Az ősi sumer civilizáció fejlettsége komoly zavart kelt a tudományos alapokon gondolkodó modern emberek körében.
A sumer társadalom puszta léte megkérdőjelezi a mai életünk vélt és valós alapjait.
A Nibiru bolygó léte mindent megkérdőjelez, amit a modern világ tanított és tanít.
Az annunakik és az ember kozmikus szerepének ismerete pedig megkérdőjelezi az egész materializmust, a fogyasztói társadalmat, múltunkat, jelenünket és jövőnket.
Sumer létét letagadni nem lehet , mert hemzseg a világ a materiális és nem materiális leletektől, kultúránk és tudásunk arra a múltra épül. Mivel jelenlegi életszemléletünket zavarja a múlt és nem vagyunk hajlandóak azt elfogadni, ezért mitológiának nevezzük. Pedig nem más mint kőkemény valós történelem. Történelem földre szállt istenekkel (azok akik az égből alászálltak) és a megteremtett emberiséggel. Mindez itt, a materiális világban. Ma is azt a világot éljük. A Földet ma úgy is nevezhetjük: SUMER
Könyvbemutató előadás - Orosz Zsolt
VIDEO
Könyv kemény kötésben, 424 oldal
ISBN 978-963-12-0537-4
Ebben a könyvben minden benne van. Az emberiség múltja, jelene, jövője.
A mai modern ember úgy gondolja, ahogy megy vissza az időben, úgy az emberek egyre butábbak voltak, egyre inkább tudatlanok. Ezért aztán nem is érti, hogy azok a “csodálatos” dolgok, amelyek a múltban történtek, amelyek egyértelműen dokumentáltak, azok hogyan történhettek meg. Nem érti, mert ma már nem történhetnének meg. Nem látunk isteneket, nem tudunk piramist építeni, nem tudunk óriási kőtömböket mozgatni. Megfejteni sem tudjuk a múltat, nem hogy reprodukálni. A modern embernek eszébe sem jut, hogy az ősi civilizáció nem hogy butább nem volt, hanem egyenesen okosabb. Jobban értette az egész létezést mint mi napjainkban. Mi most egy lebutított változata vagyunk az ősi kultúráknak. A sumer ember nem futkosott laptoppal a kezében, de nem is kellett. Ugyanis a technika csak hiányt pótol. Ha nem tudunk valamit, ha nem vagyunk képesek valamire, akkor azt pótolja. Mint a szemüveg az éleslátást. De az ősi kultúrák tudtak. Sokkal többet mint mi.
Van egy vígjátéknak besorolt film, mely arról szól, hogy egy férfi valamilyen “varázslat” hatására az embereket nem a külső formájukban látja, hanem a belső értékeik szerint. Ez konkrétan azt jelenti, hogy lehet valaki nagyon kövér vagy csúnya, de ha a belső értékei nagyok, akkor főhősünk gyönyörű bombázónak látja, vagy jóképű kigyúrt férfinak, aszerint, hogy nő vagy férfi az illető. Ugyanígy, lehet egy nő gyönyörű, ha belső értékei nem jók, akkor főhősünk csúnya öregasszonynak látja.
Ez a film azért nagyszerű, mert könnyebben megérthetjük vele a sumer történelmet. Ugyanis sumer időkben az akkori ember rendelkezett egy úgynevezett szellemi látással. Nem csak emberszerű lényként látta az annunakikat, hanem szellemként. Ahogy ebben a filmben a főszereplő a belső értékeket látta és azok alapján voltak az emberek szép fiatalok vagy öreg csúnyák, úgy a sumer ember az annunakikat a szellemük minősége szerint látta szépnek vagy csúnyának. A sumer ember amit látott, mint szellemi minőséget, azt rajzolta meg. Ezért is van egyik annunakinak madár feje, a másiknak szarva, stb. Amilyen minőséget képviselt az ananunaki mint szellem, úgy lett ábrázolva. És ez legtöbbször köszönő viszonyban sincs a fizikai valósággal.
A kutya az önzetlen szeretet példaképe. Karaktere az enneagambeli kettes. Az önzetlen szeretet azt jelenti, hogy ha egy kutyát meg is ver rendszeresen a gazdája, mégis szereti azt, odamegy hozzá, hogy megsimogassa. A szeretet akkor ér valamit, ha önzetlen. Ha bármilyen cél vezérli, akkor az már nem szeretet. Ha birtokolni akarom a páromat, gyerekemet, az nem szeretet. A szeretet azt jelenti, hogy bármelyik embert tudom szeretni mint ember, legfeljebb nem értek egyet azzal, amit tesz. Ilyenek a háziállatok. Bennünk a társukat látják és nem azt, amit teszünk fizikai megnyilvánulásainkban. Ehhez teljesen hasonló volt a sumer ember, ahogy látta az istenét. Az isteneben az a sumer ember egy magasabb tudatú szellemi társat látott, akivel együtt élt, aki segítette őt, és nem a fizikai cselekedetei által ítélte meg. Erről szól a Sumer c. könyv. Ma éppen materializmusunk révén képtelenek vagyunk így nézni a világra, mi emberek. Ezért nem is értjük Sumert. Mindenkit megítélünk, ha kell, ha nem. Kizárólag csak a külsőségek alapján formálunk képet a világról. Nagy árat fizetünk még ezért a közeljövőben.
Azért nem tudjuk ma megérteni Sumert, mert csak és kizárólag fizikai szemünkkel akarjuk látni a világot. Keveseket leszámítva, nem is akarunk mást látni, mint a fizikai “valóságot”. A sumer nép attól volt magasabb fejlettségi szinten, mert többet látott a fizikai világnál. Erről is szól ez a könyv.
